Módszertani útmutató

1. Az Országgyűlés működése

Változások: A változások hatása a pártok képviselőcsoportjaira táblázatban mandátumnyereségnek számít az is, amikor ugyanazon frakcióbeli képviselő nyer mandátumot egyéni választókörzetben, mint amely frakció mandátuma megszűnt. A megszűnt mandátumot ugyanakkor a mandátumveszteségek között fel kell tüntetni.

Ülésszak: Az Országgyűlés évenként két rendes ülésszakot tart: minden év február elsejétől június tizenötödikéig, illetve szeptember elsejétől december tizenötödikéig. Az Országgyűlés elnöke rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést hív össze az Alkotmányban, illetve a Házszabályban meghatározott esetekben; főszabályként december 16. és január 31. illetve június 16. és augusztus 31. között. A rendes ülésszak alatt rendkívüli ülés is összehívható.

Ülés: Az ülésszak ülésekből áll.

Ülésnap: Az ülés ülésnapokból áll.

Ülésidő: Ülésnapok időtartama a kezdés időpontjától az ülésnap befejezéséig. A szünet ideje az egyes ülésnapokhoz elrendelt szünetek idejének összege.

Tárgyalási idő: Az ülésnapok időtartamából kivonjuk a szünetek idejét. A szünetek idejébe nem számítjuk bele a technikai jellegű (1-2 perces) szüneteket.

Beszámolási időszak: A tárgyév január 1-én kezdődik, a végét pedig a nyári, illetve a téli szünet kezdete határozza meg. Ennek megfelelően az Országgyűlés tevékenységéről évenként két összesítő adattár kerül közzétételre. Készül továbbá egy négy évet bemutató ciklusos adattár is.

• Féléves adattár: A tárgyév január 1.-én kezdődik, utolsó napját a nyári szünet kezdete határozza meg. A féléves statisztika lezárását követően, a nyári szünetben esetlegesen összehívott rendkívüli ülés adatai az első féléves statisztikai adatokban nem szerepelnek. A második féléves adatokról külön összesítés nem készül, azokat az éves adattár az első félévi adatokkal együtt tartalmazza.
• Éves adattár: A tárgyév január 1. és december 31-e közötti időszak összesített adatait tartalmazó kiadvány.
• Ciklusos adattár: a négyéves adatok egy teljes parlamenti ciklust mutatnak be, mely az adott ciklus alakuló ülésétől a ciklus utolsó napjáig tart.

Napirenden kívüli felszólalások:

• Napirend előtt felszólalhatnak - 1997. július 25-e óta csak az ülés első és második napján - a képviselőcsoport nevében annak vezetője, távollétében a frakcióvezető helyettese, aki legfeljebb öt percben jogosult felszólalni. A köztársasági elnök, a miniszterelnök és a Kormány tagjai rendkívüli ügyben napirenden kívül bármikor felszólalhatnak.
• Napirend utáni felszólalásra az ülés első napján bármely képviselő jelentkezhet, és ilyen felszólalásra az ülés bármely ülésnapján lehetőség van. A napirend utáni felszólalás lehetőségét az 1994. október 8-án hatályba lépett Házszabály vezette be.
• A napirenden kívüli képviselői felszólalások számát és idejét tartalmazó adatok csak a képviselői szerepkörben történt napirenden kívüli felszólalásokat tartalmazzák.

Napirend: Az ülés napirendjére az elnök a Házbizottság ajánlása alapján - házbizottsági egyetértés hiányában saját hatáskörben - tesz javaslatot, melyről az Országgyűlés vita nélkül határoz. Amennyiben a napirendet nem fogadja el a Ház, úgy azoknak az ülésnapoknak a száma az elfogadott napirend nélküli ülések sorában kerül számba vételre.

Általános vita: A javaslat tárgyalása általános vitával, azon belül általában az előterjesztő expozéjával nyílik meg. Az általános vita elsősorban a törvényjavaslat egésze vagy egyes részei szükségességének és szabályozási elveinek, továbbá részletes vitára bocsáthatóságának megvitatásából áll.

Részletes vita: A részletes vita a törvényjavaslat módosításokkal érintett rendelkezéseinek és a bizottság(ok) ajánlásának megvitatásából áll. A részletes vitában kizárólag a módosító javaslathoz vagy a módosító javaslattal érintett részhez lehet hozzászólni. Ha egy javaslathoz nem nyújtottak be módosító javaslatot, akkor nem kerül sor részletes vitára.

Záróvita: Záróvitára csak koherencia-zavar esetén, az egységes javaslathoz benyújtott módosító indítványok megtárgyalása esetén kerül sor.

Kivételes eljárás: A kivételes eljárásban történő tárgyalás elfogadásához a jelenlevő országgyűlési képviselők négyötödének "igen" szavazata szükséges. Ezt követően az Országgyűlés elnöke kijelöli azt a bizottságot, amely a törvényjavaslat vitáját lefolytatja. A kijelölt bizottság véleményezi a törvényjavaslatot, és dönt a módosító javaslatok támogatásáról. Ezt követően a plenáris ülésen minden képviselőcsoport részéről csak egy képviselő szólalhat fel a javaslat tárgyalása során. Az Országgyűlés közvetlenül a vita után, egy szavazással dönt a kijelölt bizottság által támogatott módosító javaslatokról.

Politikai vita: A Kormány vagy a képviselők legalább egyötödének írásbeli indítványára - az indítványban megjelölt átfogó politikai témakörben - az Országgyűlés vitát tart. Ilyen indítványt kizárólag a rendes ülésszakon lehet benyújtani és tárgyalni. Minden képviselő ülésszakonként legfeljebb két politikai vita tartására irányuló indítványt támogathat.

Felszólalások ideje: A plenáris ülésen történő felszólalások idejeként a számítógép a mikrofonok bekapcsolt állapotának időtartamát méri, perc-másodperc pontossággal. A felszólalási időadatokat tartalmazó táblázatok adatait ugyanakkor óra-perc időegységekre kerekítve összesítjük. A kerekítés általános szabályai alapján összegzett adatok ezért a különböző táblázatokban eltérő perc-adatokat eredményezhetnek.

Felszólalási típusok:

• Expozé: Egy javaslat vitájában az általános vita megkezdésekor elsőként a törvényjavaslat/határozati javaslat előterjesztője kap szót, ezt a felszólalást expozéként vesszük számba.
• Önálló indítvány indokolása: Abban az esetben, ha képviselő a benyújtó, akkor a tárgysorozatba vételről a kijelölt bizottság dönt. Ha a döntés elutasító, akkor a képviselőcsoport kérheti (egy képviselőcsoport ülésszakonként hat alkalommal), hogy a plenáris ülésen az Országgyűlés szavazzon a tárgysorozatba vételről. A plenáris ülésen a képviselő a tárgysorozatba vételt eldöntő szavazást megelőzően indokolhatja önálló indítványát.
• Bizottsági, bizottsági kisebbségi előadó: A vitában az expozé, - és abban az esetben, ha nem a kormány nyújtotta be a javaslatot - a kormány képviselője után a kijelölt bizottság előadója foglalja össze a bizottság ajánlását, majd - ha van kisebbségi vélemény - a bizottság kisebbségi előadója ismerteti a kijelölt bizottság kisebbségi véleményét. Amennyiben egy képviselő a bizottság nevében tartja az expozét, akkor azt nem az expozé sorban, hanem a bizottsági előadói adatok között vesszük számba.
• Vezérszónok: A bizottsági előadói felszólalások után - amennyiben a Házbizottság döntése alapján a javaslatot vezérszónoki rendben tárgyalják - a képviselőcsoportok vezérszónoki rendben történő felszólalása a kormánypárti és ellenzéki képviselőcsoportok váltakozó rendjében történik, az erősorrend szerint. Kettő, vagy több frakció együttesen is állíthat vezérszónokot (felszólalót), illetve egy frakció több, egymást követő szónokot is állíthat. A képviselőcsoportok tagjait követően az először szólásra jelentkező független képviselő felszólalása következik. A javaslat vezérszónoki rendben történő tárgyalása nem jelenti egyúttal annak időkeretben történő tárgyalását is.
• Felszólaló: A napirendi ponthoz való hozzászólásra az ülésnap megnyitása előtt írásban kell jelentkezni a soros jegyzőnél. A vita közben további vagy ismételt felszólalásra az elnök ad engedélyt. A napirendi pont előterjesztője és a hatáskörrel rendelkező bizottság elnöke (előadója) a határozathozatalt megelőzően bármikor felszólalhat. A felszólalások számában csak az érdemi felszólalásokat vettük figyelembe, így azok között nem szerepeltetjük az elnöki és jegyzői megszólalásokat, a miniszteri esküt, továbbá a téves felszólalási szándékot jelző megszólalásokat. A megszakított felszólalásokat egy felszólalásként vesszük számba.

A felszólalási adatokat tartalmazó táblázatokban elkülönítetten kezeljük a képviselői szerepkörben és a kormány nevében elhangzó felszólalásokat. Ha tehát egy képviselő egyben a kormány tagja (vagy politikai államtitkára), akkor a képviselői szerepkörben történt felszólalását a képviselői felszólalások között, míg a kormány nevében történt felszólalását a kormány tagjainak felszólalásai között vesszük számba.

• Kétperces felszólaló: A vita közben, korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétel megtétele céljából bármelyik képviselő kétperces hozzászólásra kérhet szót. A felszólalást az elnök engedélyezi.

• Előterjesztői válasz: A vita utolsó felszólalójaként - legtöbbször a zárószavazás előtt - az előterjesztő felszólalhat és összefoglalóan válaszolhat a vita során elhangzottakra.
• Ügyrendi felszólaló. A napirendet vagy a tárgyalt napirendi pontot érintően bármelyik képviselő, bármikor, egy percben ügyrendi javaslatot tehet, amelyet két percben indokolhat. Az ügyrendi javaslat elhangzása után képviselőcsoportonként legfeljebb egy képviselő, továbbá az elsőként szólásra jelentkező független képviselő kétperces hozzászólása engedélyezhető, egyébként az Országgyűlés a javaslatról vita nélkül határoz.

Beszámolásra kötelezett: Az Alkotmány, valamint külön törvény alapján beszámolásra kötelezettek az általuk benyújtott beszámoló országgyűlési vitája során az Országgyűlés előtt felszólalhatnak, felszólalásaikat a "Beszámolásra kötelezettek" csoportban összesítjük.

Európai parlamenti képviselők felszólalásai: 2004. június 22-e óta európai integrációs napirend országgyűlési vitája során az Európai Parlament magyarországi képviselője részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésén, felszólalásaikat az "Európai parlamenti képviselők" oszlopban jelentetjük meg.

Gépi, kézi szavazás: Az Országgyűlés egyes kivételektől eltekintve minden kérdésben nyílt szavazással határoz. A statisztikai adatok a géppel leadott, a név szerinti és a titkos szavazásokkor leadott szavazatok számát tartalmazzák. A kézfelemeléssel történő szavazások száma nem kerül számbavételre.

Szavazások száma: A "Zárószavazás a törvény- és határozati javaslatok egészéről" című sorban nem szerepelnek azok a határozati javaslatok, elvi állásfoglalások, irányelvek, amelyek mentelmi, személyi vagy összeférhetetlenségi ügyre vonatkoznak. Ez utóbbiakat külön sorokban szerepeltetjük.

A "Határozatképtelen vagy érvénytelen szavazások száma" sorba azoknak a szavazásoknak a számát soroltuk, mikor a szavazásnál az Országgyűlés határozatképtelen volt, vagy (elnöki döntéssel) érvénytelennek minősítették a szavazás eredményét.

Az "Egyéb" sorba tartoznak azok a gépi szavazások, melyek típusát a táblázat külön sorokban nem részletezi (pl.: javaslat visszavonásának vagy átdolgozásra történő visszakérésének engedélyezése vagy elutasítása, együttes vitára bocsátás, időkeretben történő tárgyalásról történő szavazás, jelenlét-ellenőrzés).

Házszabálytól való eltérés: Kivételesen, a Házbizottság javaslatára az Országgyűlés a jelenlevő képviselők négyötödének szavazatával - képviselőcsoportonként legfeljebb egy felszólaló meghallgatását követően - úgy határozhat, hogy valamely ügy tárgyalása során a Házszabály rendelkezéseitől eltér.

2. Törvényalkotás

Elfogadott törvény- és határozati javaslatok:

• Elfogadott törvényjavaslat: Az elfogadott törvényjavaslatok között azoknak a törvényjavaslatoknak a száma szerepel, amelyeket az Országgyűlés zárószavazással elfogadott, függetlenül attól, hogy azt a beszámolási időszak végéig a Magyar Közlönyben kihirdették-e, vagy sem. Az elfogadott törvényjavaslatok között nem szerepelnek az Alkotmánybíróság által egészben Alkotmányellenesnek nyilvánított, Országgyűlés által elfogadott törvények.
• Elfogadott határozati javaslatok: Az elfogadott határozati javaslatok között azoknak a határozati javaslatoknak a száma szerepel, amelyeket az Országgyűlés zárószavazással elfogadott. Itt szerepeltetjük azonban azoknak az elutasított határozati javaslatoknak a számát is, amelyek az elutasító eredménytől függetlenül is kihirdetésre kerülnek: a képviselő mentelmi jogát nem függeszti fel a Ház; illetve az Országgyűlés a népi kezdeményezésben foglaltakkal nem ért egyet.
• Ciklusonként elfogadott törvényjavaslatok: Amennyiben egy statisztikai időszakban az Országgyűlés elfogad egy javaslatot, de egy azt követő statisztikai időszakban az Alkotmánybíróság részben alkotmányellenesnek nyilvánítja, vagy a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldi az Országgyűlésnek és a T. Ház újratárgyalja a javaslatot, úgy mindaddig az első elfogadást tekintjük relevánsnak, amíg meg nem születik az alkotmánybíróság, vagy a köztársasági elnök döntése. Attól kezdve azonban, ha az Alkotmánybíróság, vagy a köztársasági elnök döntése következtében az Országgyűlés újra kell, hogy tárgyalja és elfogadja a javaslatot, kizárólag a második elfogadást tekintjük a javaslat elfogadási időpontjának.

Az elfogadott törvény- és határozati javaslatok benyújtók szerinti részletezését tartalmazó táblázatok a már megtörtént zárószavazások alapján készülnek, így - előzetes adatok esetén - azok adatai eltérhetnek az alakuló ülés óta elfogadott (a Magyar Közlönyben megjelent) törvények és országgyűlési határozatok című táblázatban közöltektől.

A benyújtott képviselői és bizottsági módosító és kapcsolódó módosító javaslatok száma az e kategóriában benyújtott irományok számát tartalmazza. Egy irományszámon azonban több pontban is nyújtható be javaslat az adott törvény- vagy országgyűlési határozati javaslat módosítására. A javaslat tárgyalására kijelölt bizottság a benyújtott módosító javaslatokat rendszerező és értékelő ajánlást nyújt be az Országgyűlésnek, ezt bizottsági ajánlásnak nevezzük. A bizottsági ajánlás pontokra bontva tartalmazza az adott javaslathoz benyújtott módosító javaslatokat, ezeket definiáljuk ajánláspontokként.

3. Ellenőrzés

Azonnali kérdés, interpelláció, kérdés:

Az Alkotmány szerint az Országgyűlés tagjai az állampolgári, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosaihoz, az Állami Számvevőszék elnökéhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez kérdést, a Kormányhoz, a Kormány bármely tagjához és a legfőbb ügyészhez interpellációt és kérdést intézhetnek a feladatkörükbe tartozó minden ügyben.

Amennyiben egy kérdést, interpellációt több címzetthez intéztek, a címzetteknél az külön-külön megjelenik, de az összesítésben csak egyként vesszük számba.

Amennyiben egy kérdést, interpellációt több képviselőcsoport tagjai nyújtottak be, az egyes képviselőcsoportoknál külön-külön megjelenik, de az összesítésben azokat egyként vesszük számba.

Az azonnali kérdések, a kérdések és az interpellációk száma címzettek szerinti részletezését a visszavont és a visszautasított kérdések, interpellációk száma nélkül közöljük.

Azokban a táblázatokban, ahol darabszám és időadat is szerepel, ott a megoszlás számítása a darabszám alapján történik.

Azonnali kérdés: Az azonnali kérdések órájának napján - aminek intézményét a Házszabály 1994. október 8-ától vezette be - legkésőbb az ülésnap megnyitását megelőzően egy órával bármely képviselőcsoport vezetője a tárgy feltüntetésével kérheti, hogy az általa megjelölt képviselő az azonnali kérdések órájának keretében kérdést tehessen fel. Az azonnali kérdések órájában az Alkotmány szerint válaszadásra kötelezettek kötelesek az ülésteremben tartózkodni.

Ha a kérdezett nincs jelen az ülésen, a képviselő személyes válaszadást kérhet. Ebben az esetben a megkérdezett legkésőbb a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában köteles személyesen válaszolni. A kérdés elmondására és a válaszadásra két-két perc áll rendelkezésre. A képviselőnek és a megkérdezettnek egyperces viszontválaszra van joga. Az utolsó szó joga a megkérdezettet illeti.

Interpelláció: Az országgyűlési képviselő magyarázat kérése céljából interpellációt intézhet az Alkotmányban meghatározottakhoz a feladatkörükbe tartozó minden ügyben. Az interpelláció tárgyát, címzettjét meg kell jelölni. Az Országgyűlés elnöke visszautasítja azt az interpellációt, amelyet nem a szabályoknak megfelelően nyújtottak be, s erről az Országgyűlést tájékoztatja.

Az elhangzott interpellációs válasz után az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról az Országgyűlés dönt. Ha az Országgyűlés a választ elutasította, az interpellációt a hatáskörrel rendelkező bizottságnak kell kiadni. Az interpelláció tárgyalását az Országgyűlés a bizottsági jelentés beérkezését követően a következő ülésén napirendre tűzi, és a bizottság javaslata alapján utólag helyesnek ítéli az interpellációra adott választ, vagy elfogadja a bizottság ülésén az interpellált által kiegészített választ. Előfordulhat, hogy megerősíti korábbi elutasító döntését, és a korábban kijelölt bizottságot intézkedési javaslat kidolgozására kéri fel.

Az Országgyűlés az interpellált megindokolt kérésére hozzájárulhat az írásbeli válaszhoz, melynek elkészítésére az interpelláltnak harminc nap áll rendelkezésére.

A kérdés: Az országgyűlési képviselő felvilágosítás kérése céljából kérdést nyújthat be. A kérdés tárgyát meg kell jelölni, és utalni kell arra is, hogy a kérdező a választ szóban vagy írásban kéri. Az írásbeli választ igénylő kérdésre a kérdezett tizenöt napon belül ad választ.

Elhangzására nem került sor:

Azonnali kérdés: Ha egy azonnali kérdés nem hangzik el a helyettes válaszadás elutasítását követő harmadik kérdések és válaszok órájában sem, úgy tárgyalását lezártnak kell tekinteni és ebbe a kategóriába kell sorolni.

Még nem hangzott el:

• Azonnali kérdés: Azok az azonnali kérdések, amelyeknél a képviselő a helyettes válaszadó személyét korábban nem fogadta el, így azok egy későbbi, a beszámolási időszak végét követő időpontban hangzanak majd el.
• Interpelláció, kérdés: Az el nem hangzott interpellációk, kérdések száma a ciklus elejétől benyújtott, de a beszámolási időszak végéig még el nem hangzott interpellációk és kérdések számát tartalmazza.

Írásbeli válaszra vár:

• Kérdés: Az írásbeli válaszra vár sor a ciklus elejétől benyújtott, de a beszámolási időszak végéig még meg nem válaszolt írásbeli kérdéseket tartalmazza.
• Interpelláció: Abban az esetben, ha az Országgyűlés az interpellált megindokolt kérésére hozzájárult az írásbeli válaszhoz, de az interpellált a beszámolási időszak végéig még nem küldte meg az írásbeli választ, az interpellációt az írásbeli válaszra vár sorban vesszük számba.

Budapest, 2008. február