Az Országgyűlés feladatai saját működésével kapcsolatban

Elfogadja a Házszabályt. (Alk. 24. § (4) bek.)

Ügyrendjét (Házszabályát) - elfogadása előtt - az Alkotmánnyal való összhangjának vizsgálata céljából megküldheti az Alkotmánybíróságnak. (AB tv. 34. §)

Az Országgyűlés megalakulása

Az újonnan megválasztott Országgyűlés a választást követő egy hónapon belül alakuló ülésre összeül. (Alk. 22. § (2) bek.; HSZ 1. §)

Az alakuló ülésen a mandátumvizsgálatot végző bizottság jelentése alapján - vita nélkül igazolja a mandátumokat - határoz a mandátumvizsgálat eredményéről. (HSZ 7. § (3) bek., 8. § (1) bek.)

A mandátumvizsgálatot végző bizottság javaslata alapján határoz az időközi választás során megválasztott, továbbá a területi, illetőleg az országos listán üresedés miatt az érintett párt által kijelölt képviselő választási iratai vizsgálata tárgyában. (HSZ 7. § (2) bek.)

Megalakulását követően létrehozza állandó bizottságait. (HSZ 28. § (1) bek.)

Az Országgyűlés feloszlása

Kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta előtt. (Alk. 28. § (2) bek.)

Maga határoz megbízatásának meghosszabbításáról, amennyiben a feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlést a köztársasági elnök hadiállapot, háborús veszély állapota vagy szükséghelyzet esetén ismét összehívja. (Alk. 28/A. § (3) bek.)

Az ülésszakok, ülések és ülésnapok

Évenként két rendes ülésszakot tart. (Alk. 22. § (1) bek., HSZ 38. § (1) bek.)

A köztársasági elnök, a kormány vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre összeül. (Alk. 22. § (3) bek., HSZ 39. § (1) bek.)

Zárt ülés

Zárt ülés tartását is elhatározhatja a köztársasági elnök, a kormány, továbbá bármely képviselő kérelmére, a képviselők kétharmadának szavazatával. (Alk. 23. §, HSZ 42. § (1) bek.)

Külön határoz a zárt ülésen meghozott döntés titkosságáról. (HSZ 42. § (3) bek.)

Esetenként dönt a zárt ülésen hozott határozat közzétételéről. (HSZ 112. § (3) bek.)

Napirend

Vita nélkül - kézfelemeléssel történő szavazással - határoz az ülés napirendjéről. (HSZ 47. § (6) bek.)

Vita nélkül határoz a napirendi pont tárgyalásának elnapolására vonatkozó előterjesztői javaslatról. (HSZ 58. § (1) bek.)

Sürgős tárgyalás esetén a törvényjavaslatot - a bizottsági előkészítést is figyelembe véve - legkorábban az elrendelést követő ülésén lehet, legkésőbb pedig a sürgősség elrendelésétől számított harminc napon belül kell napirendre tűzni. (HSZ 99. § (3) bek.)

Napirendjére tűzi a kivételes és sürgős eljárásban tárgyalt törvényjavaslatot a kijelölt bizottság vitájának lezárását követő ülésnapon. (HSZ 128. § (1) bek.)

Napirendjére tűzi a köztársasági elnök által - aláírás előtt észrevételeinek közlésével megfontolás végett - visszaküldött törvényt. (HSZ 110. § (1) bek.)

Tárgyalási rend

Vita nélkül határoz a napirendet vagy a tárgyalt napirendi pontot érintő ügyrendi javaslatról. (HSZ 52. § (1) bek.)

Elnöki engedély megtagadása miatt a napirend utáni felszólalással kapcsolatos észrevétel ügyében a képviselő kérésére - kézfelemeléssel történő szavazással - vita nélkül határoz. (HSZ 51. § (6) bek.)

Kötelezheti az Országgyűlés ülésén való megjelenésre a kormány tagját, a legfőbb ügyészt, az országgyűlési biztost, az Állami Számvevőszék elnökét és azt, aki az Országgyűlés előtt beszámolásra kötelezett, valamint az Európai Parlament magyarországi képviselőjét. (HSZ 45. § (5) bek.)

Vita nélkül határoz a sürgősségi javaslatokról. (HSZ 46. § (2) bek.)

Vita nélkül határoz a kivételes eljárásban történő tárgyalásról. (HSZ 125. § (1) bek.)

Vita nélkül határoz az indítvány előterjesztője vagy legalább tíz képviselő javaslata alapján a vita lezárásáról, amennyiben az indítványhoz - részletes vitában a tárgyalás alatt álló részhez - valamennyi képviselőcsoportnak, illetve az elsőként szólásra jelentkezett független képviselőnek lehetősége volt álláspontja kifejtésére. (HSZ 59. § (2) bek.)

Vita nélkül határoz a képviselő kérésére, ha az elnök nem adta meg a szót további vagy ismételt felszólalásra, vagy korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétele megtétele céljából kétperces hozzászólásra. (HSZ 50. § (7) és (9) bek.)

Név szerinti szavazást tart legalább egy képviselőcsoport kérésére. (HSZ 61. § (1) bek.)

Vita nélkül határoz, ha a kézfelemeléssel történő szavazás eredménye felől kétség merül fel és ezért képviselői kérésre dönteni kell a szavazás szavazatszámláló géppel történő megismétléséről. (HSZ 60. § (3) bek.)

A nyílt szavazás módjáról - a Házbizottság javaslata alapján - vita nélkül határoz. (HSZ 60. § (4) bek.)

Határoz arról, a képviselő által benyújtott - és a kijelölt bizottság által elutasított - törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről, amelynek tárgysorozatba-vételét a képviselőcsoport vezetője, vagy tíz képviselő támogatását élvező független képviselő kéri. (HSZ 98. § (5)-(6) bek.)

Saját döntése alapján a jelentős törvényjavaslatot két fordulóban tárgyalja meg. (HSZ 100. §)

Rövidebb határidőt szabhat az általános szabálytól eltérően a kapcsolódó módosító javaslatok benyújtására. (HSZ 102. § (1) bek.)

Hozzájárul ahhoz, hogy az előterjesztő a törvényjavaslatát a részletes vita után visszavonhassa. (HSZ 103. § (1) bek.)

Dönt - az általános vita lezárása után - a törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról. (HSZ 104. § (1) bek.)

Megváltoztathatja a részletes vita során a korábban meghatározott tárgyalási sorrendet. (HSZ 105. § (4) bek.)

Egy szavazással szavaz azokról a módosító, kapcsolódó módosító javaslatokról, amelyekkel az előterjesztő egyetért. Bármely képviselőcsoport vezetőjének, illetőleg, ha az előterjesztő nem a kormány, akkor a kormány írásbeli kérelmére legfeljebb három módosító, kapcsolódó módosító javaslatról külön szavaz. (HSZ 106. § (3) bek.)

Vita nélkül határoz - a javaslattevő indokainak meghallgatása után - a zárószavazás elhalasztásáról. (HSZ 107. § (3) bek.)

Vita nélkül határoz arról, hogy az Országgyűlés elnöke kérje-e a köztársasági elnöktől a törvény sürgős kihirdetését. (HSZ 108. § (2) bek.)

Az Országgyűlés elnökének feladatai az Országgyűlés működésével
(az ülésszakokkal és az ülésekkel)
kapcsolatban

Összehívja az Országgyűlés ülésszakát, és ezen belül az egyes üléseket. (HSZ 19. § (2) bek. c) pont)

Összehívja az Országgyűlés rendkívüli ülésszakát vagy rendkívüli ülését a köztársasági elnök, a kormány vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére, továbbá az Alkotmányban, illetve a Házszabályban meghatározott esetekben. (HSZ 39. § (1)-(2) bek.)

A köztársasági elnök az Országgyűlés ülését egy alkalommal egy ülésszak alatt - legfeljebb harminc napra - elnapolhatja, amelyet az Országgyűlés elnökénél írásban kell bejelenteni. Az elnapolás tartama alatt a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyűlés elnöke az Országgyűlést köteles összehívni. (HSZ 57. §)

Összehívja félbeszakadás esetén az Országgyűlés ülését. (HSZ 55. § (2) bek.)

Meghatározza - az alelnökök véleményének meghallgatása után -, hogy az alelnökök mikor és milyen sorrendben vezetik az Országgyűlés ülését. (HSZ 48. § (2) bek.)

Javasolja - amennyiben a Házbizottságban nem alakul ki egyetértés - a vezérszónoki rendben történő felszólalás képviselőcsoport általi kezdeményezéséhez kapcsolódó döntési javaslat napirendre tűzését. (HSZ 50. § (4) bek.)

Haladéktalanul megküldi a képviselők számára a hozzá benyújtott indítványok napi jegyzékét. (HSZ 19. § (4) bek.)

Hozzáférhetővé teszi a képviselők számára az Országgyűléshez címzett, valamint az Országgyűlés elnökének címzett, de az Országgyűlést érintő iratokat. (HSZ 19. § (5) bek.)

Elrendelheti a hozzá benyújtandó iratokra nézve nyomtatványok (kötelező) alkalmazását. (HSZ 97. § (3) bek.)

Visszautasíthatja a nem szabályszerű formában benyújtott indítványt. (HSZ 97. § (4) bek.)

Irányítja az Országgyűlés költségvetési tervének elkészítését (gazdasági főigazgató által) és azt a kormány rendelkezésére bocsátja a költségvetési törvényjavaslat elkészítéséhez. (HSZ 135. § (2) bek.)

Az Országgyűlés ülésvezető elnökeinek feladatai ¹

Az ülésvezetési feladatok általánosan

Megnyitja, vezeti és berekeszti az ülést. (HSZ 48. § (1) bek.)

Ismerteti az ülés kezdetén a benyújtott törvényjavaslatokat, a határozati javaslatokat, a politikainyilatkozat-tervezeteket, a jelentéseket és a sürgősségi javaslatokat. (HSZ 46. § (1) bek.)

Ismerteti az ülésen a Házbizottság napirendi javaslatát, a napirendre tett eltérő javaslatokat, a Házbizottságnak a tanácskozás időtartamára és a felszólalási időkeretekre vonatkozó javaslatát. (HSZ 47. § (4) bek.)

Javaslatot tesz a Házbizottság ajánlása alapján az ülés napirendjére.(HSZ 47. § (1) bek.)

Bejelenti a törvényjavaslat benyújtását az Országgyűlés következő ülésén, megnevezve egyúttal a kijelölt bizottságot. (HSZ 98. § (2) bek.)

Ha a választott jegyzők nem állnak kellő számban rendelkezésre, más országgyűlési képviselőt kér fel a jegyzői feladatok ellátására. (HSZ 48. § (3) bek.)

Megkísérli az Országgyűlés határozatképességének helyreállítását. Ha ez nem lehetséges, megállapítja a hiányzó képviselők névsorát, elhalasztja a határozathozatalt a napirendi pont tárgyában, és közzéteszi az Országgyűlés legközelebbi ülésén a bejelentés nélkül távollevők jegyzékét. Ha az Országgyűlés határozatképességét utóbb megállapítja, dönt a határozathozatalra való visszatérésről. (HSZ 43. § (2) bek.)

Szünetet rendel el (megítélése szerint) a kormány vagy bármelyik képviselőcsoport vezetőjének kérésére a napirendi pont tárgyalása közben vagy határozathozatal során. (HSZ 56. §)

Tárgyalási szünetet rendel el, ha bármely képviselőcsoport vezetőjének kérésére a módosító javaslatról (kapcsolódó módosító javaslatról) történő szavazás esetén, ha a zárószavazásra a módosító javaslatokról történő szavazást követő öt napon belül kerül sor. (HSZ 106. § (5) bek.)

Új időpontot tűz ki, kimentés esetén az interpelláció elmondására. (HSZ 116. § (2) bek.)

Vitavezetési feladatok

Meghatározza a vitában hozzászólók sorrendjét. (HSZ 50. § (3) bek.)

Engedélyt ad vita közben a további vagy ismételt felszólalásra. (HSZ 50. § (2) bek.)

Engedélyezi vita közben észrevétel megtétele céljából a képviselői kétperces hozzászólást. (HSZ 50. § (7) bek.)

A felszólaló kérésére az időkeretet egy perccel meghosszabbíthatja az általános vitában, a részletes vitában és a kivételes eljárásban. (HSZ 50. § (6) bek.)

Megadja a szót elsőbbséggel az ügyrendi javaslat előterjesztőjének. (HSZ 52. § (2) bek.)

Lezárja a vitát, ha az indítványhoz - a részletes vitában a tárgyalás alatt álló részhez - több felszólaló nincs, és a vita várható lezárását a napirend tartalmazza. (HSZ 59. § (1) bek.)

A szavazással kapcsolatos feladatok és hatáskörök

Nyílt szavazásnál megállapítja a szavazás eredményét. (HSZ 60. § (3) bek.)

Kihirdeti a szavazás eredményét. (HSZ 62. § (2) bek. és 64. § (6) bek.)

Nyílt szavazás esetében szavazategyenlőség esetén utólag szavaz. (HSZ 64. § (3) bek.)

Az ülés rendjének fenntartásával kapcsolatos feladatok

Kiutasítja (megítélése szerint) a hallgatóságot vagy annak egy részét az ülés rendjének megzavarása esetén. (HSZ 41. § (3) bek.)

Felszólítja azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, egyidejűleg figyelmezteti az eredménytelen felszólítás következményeire. (HSZ 54. § (1) bek.)

Rendre utasítja azt a felszólalót, aki felszólalása során az Országgyűlés tekintélyét vagy valamelyik országgyűlési képviselőt sértő kifejezést használ, illetve ha egyébként a Házszabálynak a tanácskozási rendre és szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, figyelmezteti az esetleges második felszólítás következményeire. (HSZ 54. § (2) bek.)

Megvonja a szót attól a felszólalótól, akit beszéde során harmadszor szólít fel arra, hogy térjen a tárgyra, vagy másodszor utasít rendre. (HSZ 54. § (3) bek.)

Megvonja a szót - a szómegvonás okának közlésével -, ha a felszólaló kitöltötte a saját vagy a képviselőcsoportja időkeretét. (HSZ 54. § (4) bek.)

Felszólítás és figyelmeztetés nélkül megvonja a szót attól a felszólalótól, aki az elnök döntését, ülésvezetését - ügyrendi javaslat kivételével - kifogásolja. (HSZ 54. § (5) bek.)

Félbeszakítja (megítélése szerint) az ülést határozott időre, ha az Országgyűlés ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi. (HSZ 55. § (1) bek.)

Elhagyja az elnöki széket, ha nem talál meghallgatásra, az ülés ezzel félbeszakad. (HSZ 55. § (2) bek.)

Megvonja a szót - a szómegvonás okának közlésével -, ha az interpelláció, a válasz vagy a válasz elfogadása során a határidőket túllépték. (HSZ 116. § (3) bek.)

Megvonja a szót, ha a kérdés vagy a válasz elmondása során a rendelkezésre álló időt túllépték. (HSZ 118. § (2) bek.)

Megvonja a szót, ha az azonnali kérdés vagy a válasz elmondása során a rendelkezésre álló időt túllépték. (HSZ 119. § (6) bek.)

Az Országgyűlés korelnökének feladatai

Vezeti az Országgyűlés alakuló ülését az Országgyűlés tisztségviselőinek (elnökének) megválasztásáig (HSZ 4. § (2) bek.)

Irányítja az Országgyűlés főtitkárának az Országgyűlés (alakuló) ülésével kapcsolatos tevékenységét (HSZ 6. § (1) bek.)

Az Országgyűlés jegyzőinek feladatai

Az ülésvezetéssel kapcsolatos feladatok

Felolvassák az országgyűlési iratokat, eskütételnél előolvassák az eskü szövegét. (HSZ 21. § (1) bek. d) pont)

Közreműködnek az Országgyűlés ülésének vezetésében. (HSZ 21. § (1) bek. a) pont)

Vezetik a felszólalásra jelentkezett képviselők névsorát. (HSZ 21. § (1) bek. e) pont és 50. § (1) bek.)

Jelzik a beszédidő lejártát. A soros jegyző méri és képviselőcsoportonként összesíti a képviselők által igénybe vett beszédidőt. Jelzi az elnöknek, ha a képviselőcsoport vagy a képviselő beszédidejét kitöltötte. (HSZ 21. § (1) f) pont és 53. § (5) bek.)

Felolvassák a képviselők névsorát név szerinti szavazás esetén, összeszámlálják a szavazatokat, és a szavazás eredményét a névsorral együtt átadják az elnöknek. (HSZ 62. § (1)-(2) bek.)

Országgyűlési határozatok kihirdetésével kapcsolatos feladatok

Aláírják az Országgyűlés határozatát a hivatalos lapban történő közzététel előtt. (HSZ 112. § (2) bek.)

Jegyzőkönyvek és szavazási eredmények hitelesítésével kapcsolatos feladatok

Hitelesítik az Országgyűlés ülésén elhangzottakról készült szó szerinti jegyzőkönyvet. (HSZ 21. § (1) bek. g) pont és 65. § (1) bek.)

Hitelesítik a gépi szavazási összesítőkön ülésnaponként a szavazási eredményeket. (HSZ 60. § (6) bek.)

Hitelesítik a név szerinti szavazás névsorát. (HSZ 62. § (3) bek.)

Közreműködnek a szó szerinti jegyzőkönyv kiigazítási eljárásában. (HSZ 66. § (3) bek.)

A titkos szavazásnál a jegyzők szavazatszámláló bizottságként járnak el. (HSZ 21. § (1) bek. c) pont és 63. § (2) és (4) bek.)

A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet a jegyzők aláírják. (HSZ 63. § (4) bek.)

Az Országgyűlés korjegyzőinek feladatai

Az Országgyűlés alakuló ülésén - a tisztségviselők megválasztásáig - a négy legfiatalabb képviselő ellátja a korjegyzői feladatokat. (HSZ 3. § (1) bek.)

A korelnökkel együtt - mint mandátumvizsgáló bizottság - megvizsgálják a képviselők megbízólevelének szabályszerűségét. (HSZ 6. § (1) bek.)

Az állandó bizottságok feladatai a plenáris ülések előkészítésével
kapcsolatban

A hatáskörrel rendelkező bizottság tárgyalásra előkészíti az Országgyűléshez érkezett, s részére kiadott indítványokat és beadványokat. (HSZ 19. § (2) bek. h) pont; HSZ 27. § (2) bek. c) pont)

Az Országgyűlés elnöke által kijelölt bizottság ajánlást (HSZ 95. § (1)-(3) bek.) készít az Országgyűléshez benyújtott döntési javaslatokhoz. (HSZ 30. § (2) bek., 79. § (1) bek. a)-b) pont)

A kijelölt bizottság harminc napon belül - ha a képviselő sürgős tárgyalást kér, nyolc napon belül - határoz a képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről. (A képviselő által benyújtott törvényjavaslat csak abban az esetben kerül az Országgyűlés tárgysorozatára, ha azt a kijelölt bizottság támogatja.) (HSZ 98. § (4) bek.)

A képviselőcsoportok jogai és kötelességei az Országgyűlés
feladataival és működésével kapcsolatban

Közös megállapodás alapján meghatározza a képviselőcsoportok helyét az ülésteremben. (HSZ 145. § (2) bek. g) pont)

Két perc időtartamban egy képviselője felszólalhat a kijelölt bizottság által elutasított képviselői törvényjavaslat tárgysorozatba-vétele tárgyában. (HSZ 98. § (5) bek.)

A rendes ülésszakon és ülésszakonként legfeljebb 6 alkalommal a kijelölt bizottság által elutasított képviselői törvényjavaslat tárgysorozatba-vétele iránti kérelmet nyújthat be. (HSZ 98. § (5) bek.)

Csoportonként egy-egy képviselő kifejtheti a képviselőcsoport álláspontját a törvényjavaslat kivételes és sürgős tárgyalása esetén. (HSZ 128. § (2) bek.)

Az ügyrendi javaslat elhangzása után egy képviselője hozzászólhat. (HSZ 52. § (1) bek.)

Kezdeményezheti a vezérszónoki rendben történő felszólalást. A felszólalások a kormánypárti és ellenzéki képviselőcsoportok váltakozó rendjében - ezen belül a képviselőcsoportok létszámának csökkenő sorrendje szerint - történnek, a vezérszónokok rendelkezésére álló időkeretben. Két vagy több képviselőcsoport együttesen is állíthat vezérszónokot, azonban ezek együttes ideje sem haladhatja meg az egy képviselőcsoport számára meghatározott időkeretet. A több képviselőcsoport nevében felszólaló vezérszónok a legnagyobb létszámú képviselőcsoport helyén szólalhat fel. A vezérszónoki időkeretben egy képviselőcsoport több, egymást követő szónokot is állíthat. (HSZ 50. § (4) bek.)

Mielőtt az Országgyűlés határoz az időkeretben történő tárgyalásról, egy tagja e tárgyban, három percben hozzászólhat. (HSZ 53. § (1) bek.)

A részletes vita lezárását követően képviselőcsoportonként egy-egy képviselő legfeljebb 5 percben még felszólalhat. (HSZ 59. § (3) bek.)

A kormánypárti, illetve az ellenzéki képviselők között a tanácskozások időkeretének fele a képviselőcsoportok között egyenlően oszlik meg, másik fele - az ellenzéki képviselők közé számítva a független képviselőket is - a képviselők számával arányosan kerül felosztásra, csoportonként legkevesebb harminc percet biztosítva. (HSZ 53. § (3) bekezdés d) pont)

Kérésére nyílt szavazás esetén név szerinti szavazást kell tartani. Egy képviselőcsoport ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal javasolhat név szerinti szavazást. (HSZ 61. § (1) bek.)

Legalább egy, általa benyújtott interpellációt és kérdést tárgyalni kell az Országgyűlés ülésének napirendjében feltüntetett időpontban a hetente rendelkezésre álló 90 perc keretében. (HSZ 115. § (3) bek.)

Dönthet a frakcióhoz tartozó képviselők interpellációinak, kérdéseinek sorrendjéről, és ezt meghatározott ideig bejelenti. (A Házbizottság állásfoglalása.)

Az azonnali kérdések órájában az első körben az ellenzéki képviselőcsoportok, ezt követően valamennyi képviselőcsoport felteheti a kérdéseit a létszámuk sorrendjében. (HSZ 119. § (3) bek.)
Minden képviselőcsoport jogosult arra, hogy legalább egy kérdés feltevésére és megválaszolására sor kerüljön. (HSZ 119. § (7) bek.)
Ha a kérdést feltevő képviselő a helyettes kijelölése ellenére személyes válaszadást kér (HSZ 119. § (5) bek.), akkor a levezető elnök a szót ugyanazon képviselőcsoport soron következő, kérdést feltenni kívánó képviselőjének adja meg. Az elmaradt azonnali kérdés a későbbi ülésen a képviselőcsoport létszáma sorrendjében hangzik el. (A Házbizottság állásfoglalása.)

A képviselőcsoport egy képviselője felszólalhat az Országgyűlés döntése előtt a Házszabály rendelkezéseitől való eltérésről. (HSZ 140. § (1) bek.)

Kérésére a Házszabály értelmezéséért felelős bizottság állást foglal a Házszabály értelmezéséről. Az állásfoglalásáról - annak kiküldésétől számított 15 napon belüli kérésére - az Országgyűlés dönt. (HSZ 143. § (3) bek.)

A képviselőcsoport egy tagja, öt percben, második körben pedig három percben felszólalhat a Házszabály értelmezésével kapcsolatos vitában. (HSZ 143. § (5)-(7) bek.)

A képviselőcsoportok vezetőinek jogai és kötelezettségei az Országgyűlés üléseivel kapcsolatban

Jelzi, bejelenti az Országgyűlés elnökének a plenáris ülésről távol lévő képviselőket. (A Házbizottság állásfoglalása.)

Az egyharmados távolléti arányt elérő képviselőket igazolás bemutatására kéri fel. Ezeket mérlegelve javaslatot tesz az Országgyűlés elnökének azok elfogadására. (A Házbizottság rendelkezése)

Az Országgyűlés elnöke a hozzá benyújtott indítványok két-két teljes sorozatát megküldi a részére. (HSZ 19. § (4) bek.)

Az ülést megelőzően egy órával jelzik a felszólalókat, illetve sorrendjüket. (Az Országgyűlés elnökének intézkedése)

A képviselőcsoport nevében legfeljebb 5 percben felszólalhat a napirenden nem szereplő, országos jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben, az ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása előtt. (HSZ 51. § (1) bek.)

Kérésére az elnök a napirendi pont tárgyalása közben vagy a határozathozatal során egy-egy alkalommal legfeljebb 2 óra időtartamra tárgyalási szünetet rendelhet el. (HSZ 56. §)

A rendes ülésszakon, ülésszakonként legfeljebb hat alkalommal kérheti az Országgyűlés döntését a képviselő által benyújtott és a bizottság által elutasított törvényjavaslat tárgysorozatba-vétele tárgyában. (HSZ 98. § (5) bek.)

Írásbeli kérésére a részletes vita lezárása után minden módosító javaslatról szavazni kell. (HSZ 106. § (1) bekezdés d) pont)
E jogával egy képviselőcsoport vezetője egy döntési javaslat határozathozatalakor legfeljebb három alkalommal élhet. (HSZ 106. § (2) bek.)

Írásban kérheti, hogy az előterjesztő által támogatott legfeljebb három módosító javaslatról az Országgyűlés külön határozzon. (HSZ 106. § (3) bek.)

Az előterjesztői tájékoztatást követően kérheti, hogy valamely módosító javaslatról (kapcsolódó módosító javaslatról) az Országgyűlés külön szavazzon. (HSZ 106. § (4)-(5) bek.)

Rendelkezésére kell bocsátani a módosítással érintett rendelkezések feletti szavazást követően legkésőbb a zárószavazást megelőző második munkanapon a zárószavazásra bocsátandó egységes javaslatot. (HSZ 106. § (9) bek.)

Az azonnali kérdések órájának napján legkésőbb az ülésnap megnyitását megelőzően egy órával a tárgy feltüntetésével kérheti, hogy az általa megjelölt képviselő az azonnali kérdések órájának keretében kérdést tehessen fel. (HSZ 119. § (2) bek.)
Az azonos frakcióhoz tartozó képviselők azonnali kérdésének elmondási sorrendjét a frakcióvezető írásban benyújtott kérésében határozza meg. Ha a képviselőcsoport vezetőjének előzetesen leadott sorrend szerinti kérdést feltenni kívánó képviselő nincs jelen az ülésteremben, illetve a kérdés elmondásától visszalépett, a következő kérdés feltevésére az ugyanazon képviselőcsoportból soron következő képviselő jogosult. A jelen nem lévő képviselő kérdését a következő hét azonnali kérdések jegyzékére kell felvenni a frakcióvezető besorolása alapján. (A Házbizottság állásfoglalása.)

Indítványt tesz az Országgyűlés elnökének, alelnökeinek és jegyzőinek személyére. (HSZ 10. § (1) bek.)

Lábjegyzet:

1. Az Országgyűlés elnöke és alelnökei egymást váltva vezetik az Országgyűlés üléseit. Jogaik és kötelességeik azonosak.